Olvass bele

olvaso_1l.jpg

Belépés

zakkant olvas

Könyvek amiket szeretek. Könyvek amiket olvastam valamikor. Könyvek amiket utáltam és félbehagytam. Könyvek amik megváltoztatták az életem. Könyves programok, linkek, képek mert olvasni jó ;)
  • Hetedik harapás
    Charlaine Harris: Hetedik harapás

    "-Pam!
    - Nem ez az igazság? Évek óta figyelem az embereket. Ismerem őket.

    - Van olyan igazság, amit ki kell mondani, és van olyan, amit jobb kimondatlanul hagyni.
    - Van olyan igazság, amit jobban szeretnél, ha nem mondanék ki.... - pontosított. "

    Amit az Ulpius Kiadó honlapján találtam a könyvről:

    A vámpírkirálynőre halálos ítélet vár. Sookie tudja, hogy a királynő ártatlan a király meggyilkolásában, de bizonyos titkos hatalmak csapdába csalták az amúgy is legyengült királynőt, és a végső leszámolásra készülnek. A pincérlány még mindig nem tett túl magát vámpír szeretőjének árulásán, de a szexi Quinn mindenben támogatja, kivéve persze az álnok Bill visszaszerzését. Sookie hamarosan válaszút elé kerül, ami nemcsak magánéletének alakulását, de a városka sorsát is eldöntheti…

    Az én véleményem a könyvről:

    Az előző hat kötet sem okozott csalódást (talán csak annyi, hogy volt ami kevésbé volt izgalmas vagy érdekes, mint az előző. De nincs is ezzel baj, mert nem írhat egy írónő mindig jókat, főleg folytatásos regényeknél) de a Hetedik harapás egy kicsit jobban megnyerte a szívemet, mint a többi Sookie-s regény.

    Talán azért, mert itt Sookie fontos figyelmet kap és jobban ki tudja bontakoztatni képességét is. A pincérlányt kérik fel ugyanis, arra a "nemes" feladatra, hogy utazzon el a vámpírkirálynővel egy hatalmas összejövetelre (amolyan éves konferencia), amit a vérszívók rendeznek. Idén az eseményt el kellett halasztania a Katrina hurrikán érkezése miatt (erről az írónő szót ejt előző regényében, hogy sokáig tanakodott azon, hogy beleírja e New Orleans-t érintő hurrikánt és pusztítást, és úgy döntött, hogy ezt nem kerülheti el) ami teljesen legyengítette a vámpírok királyságát. Elszegényedtek és sok alattvalójuk meghalt és az árvíz súlyosan rongálta pénzügyi bevételeiket is. A természetfeletti lények (TFL) főként az utolsó összecsapáskor vesztek el, ahol a vámpírok királynője és férje rendezett estét, ami hatalmas harccá fajult.

    A tárgyaláson, ahol a királynőt férje megölésével vádolják Sookie mint tanú és mint a királynő személyes gondolatolvasója vesz részt (húh nekem sem ártana egy személyes gondolatolvasó, jól jönnie néha ;) ). A lány még sosem volt távol ennyire szeretett városkájától Bon Temps-től, de ez a munka sem különbözik a pincérnősködéstől számára. Legalábbis az elején. Szerencsére vele van Quinn is, akikhez gyengéd érzelmek fűzik, amik úgy tűnik nem maradnak viszonzatlanul és végre boldogság köszönt Sookie életébe. Ám a boldog madárcsicsergős együttélünkmégmegnemhalunk részre még várni kell, mert Sookie régi pasijai (Eric, Bill) mindig a legjobbkor bukkannak fel. Főleg Eric, bár Bill is megjelenik a konferencián és tud még mindig meglepő dolgokat mondani Sookie-nak.

    Persze nem a szerelmi ügyek a lényegesek hanem az, hogy konferencián elkezdenek hullani a vámpírok. Először a fő vádló, aki miatt a tárgyalást rendezték, aztán őt követi egy szemtanú és persze Sookie-t is úgy kell kimenteni. Van itt gyilkos bomba, íj, karó stb.. Meg sok báli ruha, vérszívók, csodás hotelek és sötét összeesküvés ami a Sookie-ra vár. Ám a lány csavaros észjárásával és higgadtságával képes megoldani a nehéz helyzeteket is. Ráadásul egy katasztrófa után rá és segítőjére, a régebbi kötetben megismert hordárra, Barry-re szegeződik, ami megváltoztathatja az egész TFL világot. Vajon Sookie okosan dönt? Vagy befolyásolják őt mindazok a rossz dolgok, amik ehhez a furcsa világhoz kötik?

    ****
    ÉRTÉKELÉS: 5/4

    Csak így tovább Harris ;) Kíváncsi vagyok a következő kötetben mik derülnek még ki Sookie-ról, és hogyan alakul a viszonya Quin-nel, és persze az elvarratlan Eric/Bill szál is tartogat még tuti meglepiket. Kár, hogy semmi infó nincs az újabb magyar megjelenésről.

    Adatok a könyvről még:

    Oldalszám: 432
    Kiadó: Ulpius

    A könyvet -30%-al szereztem be az Ulpius Kiadótól a honlapjukon hirdetett akció keretében :) Így nagyon megérte (bookline, libri stb.. csak -20%-ot ad előjegyzésnél)


  • Heti nyeremények
    Tegnapelőtt megkaptam postán a HVG könyvek-től az Üzlet Jamie Oliver módra című könyvét, és ma sikeresen megnyertem az Athenaeum Kiadótól az új Audrey Niffeneger könyvet, ami szeptember 20-a körül jelenik meg.













    Tessék játszani mindenkinek a Facebook Rajongói Klubokban, mert jó dolgokat lehet bezsebelni :) Azt meg tök jó látni, hogy mennyi ismerős név volt most is a Niffeger könyv nyereményhirdetésénél. Grat mindenkinek :)


  • Tisztogatás
    Sofi Oksanen: Tisztogatás

    "Aliide készsége a félelemre valami olyasmi volt, aminek a múlthoz kellett volna tartoznia. Már régen maga mögött hagyta, a kődobálókkal mit sem törődött. Ám most, hogy ez az idegen lány itt az ő konyhájában szétteregette meztelen félelmét az ő viaszosvászon terítőjén, nem tudta eltüntetni onnan, pedig azt kellett volna tennie. Hagyta, hogy ez a félelem bekússzon a tapétába és az elöregedett csiriz közé, a hasadékokba, amelyek az odarejtett, majd később megsemmisített fényképek után maradtak. A félelem befészkelte magát a jól ismert házba. Mintha soha nem is távozott volna onnan. Mintha csak ellátogatott volna valahová, hogy estére visszatérjen. "

    Nehéz erről a könyvről írni és szavakba önteni a gondolataimat. A háborúról és az azt követő megtorlásról szóló regény elolvasása után nehezen megy bármit is ép ésszel összehozni. Én csak más filmekből, könyvekből és történetekből ismerem a II. világháború szörnyűségeit, de bárhol, ha a témába futok összeszorul a szívem. Ártatlan áldozatok, megtorlás, kiszolgáltatottság, rettegés és elkeseredettség és megannyi haláleset, tömegsír és értelmetlen pusztítás. Miközben olvastam újra előjöttek ezek a szívszorító érzések.

    Aliide Truu története visszaemlékezések sora, amit egy fiatal lány érkezése váltott ki 1992-ben az akkor már éltes asszonyból. Zara a futtatói elöl menekül és megpróbáltatások sorát éli át. Akárcsak Aliide aki a háború utáni bizonytalan időszakot tudja maga mögött. Két megtört nő sorsa ez, amit Sofia Oksanen tökéletesen kifejez az elfojtott párbeszédekkel és a fájdalmas visszaemlékezésekkel. Olyan szerelmi és családi kötelékek kerülnek újra a felszínre, amiket áthatnak a háború szörnyűségei és a különböző politikai nézetek által hozott előítéletek.

    Újra és újra előkerül a konyhában szálló légy, ami a borítón is nagy szerepet kap. A húst beköpő álnok rovar tönkreteszi Aliide életét. A nő állandóan attól retteg, hogy beköpi az ételt és repül a spájzba, majd ott is kárt okoz. Akárcsak az ő emlékezetében élő tisztek, akik megalázták, és akiktől Aliide folyamatosan retteg évek óta is ugyanúgy. A légy zümmögése és a síri csend a két nő között fokozza az amúgy is feszültségtől terhes regényt.

    Nem nyári olvasmány ez, nem is hirtelen átfutható könyv. Neki kell veselkedni és hagyni kell, hogy átjárjon az érzés. A félelem mindenkiben megjelenik szerintem az olvasás közben. Lehetetlen ezt a könyvet vidáman mosolyogva letenni. Lehetetlen nem tovább gondolkozni rajta. Lehetetlen nem belegondolni abba, hogy mi lett volna ha én is akkor és ott élek ahol Aliide vagy Zara.

    Kulturális különbségek, határvonalak, életszínvonalak, politikai nézetek, családi kapcsolatok, generációs különbségek és az azokon átívelő sérelmek és kegyetlenségek váltogatják egymást az egyes fejezetek között.

    Vajon ezeket elfelejtheti ez a két nő? El lehet felejteni azokat az örökké visszatérő mondatokat, és tetteket amiket az évek során magukkal cipeltek?

    **** + fél csillag
    ÉRTÉKELÉS: 5/4,5

    Aki teheti szerezze be az október 4-én megjelenő könyvet, mert maradandó élményt kap. ITT MEGTALÁLHATÓ a kiadó honlapján fellelhető könyvajánló a Tisztogatásról.

    A könyvet a Scolar Kiadó Facebook csoportjában mint előolvasó kaptam és örök élményt adott. Köszönöm a kiadónak!


  • Élek és szeretek
    Ez merőben eltérő blog lesz, mert nem könyves a téma, de mivel szükségét érzem, hogy elmeséljem a tegnapi mozis filmes élményeimet, így ennek ide kell kerülnie :)

    Szóval tegnap a Freeblog játékával nyertem 2 jegyet az Élek és szeretek című filmre a Művész moziba. Délután még kissé elkeseredetten vettem tudomásul, hogy partner nélkül ülök be, de aztán szerencsére változott a helyzet és egy barátnőm velem tartott. Nem bánta meg!

    A történet főszereplője a 34 éves Daniel Down-szindrómás. Ez a veleszületett rendellenesség nem befolyásolja Daniel-t, hogy tanuljon és diplomát szerezzen. Történetét onnan követhetjük nyomon, hogy átveszi a kitüntetést. Ilyen magas szintre még Down-kóros ember nem sok jutott el. Szülei büszkék rá és munkát is talál egy segélyszervezetnél, ahol szintén Down-kóros fiatalokkal foglalkoznak. Itt ismerkedik meg a fiú Laurával, aki egy szertelen, zavaros de alapjába véve barátságos nő kissé bonyolult családi háttérrel és zavaros viszonyokkal.

    Daniel cinizmusával és humorával felkelti Laura érdeklődését és munkatársakból barátokká avanzsálnak. A fiú egyre jobban beleszeret a nőbe, de Laura nem értékeli ezt a kapcsolatot eléggé. Dan családja félti a fiút, mert eddig bárkibe is szeretett bele csak visszautasítást kapott a betegsége miatt. Ő azonban nem érzi úgy, hogy ez hátrány lenne. Miért ne lehetne neki is normális kapcsolata?

    Miért ne sikerülhetne neki ez? Miért lenne ő másabb mint a többi fiatal? Mert külseje elárulja, hogy hordozza a Down szindrómát? Ugyanolyan érző ember, aki sír ha szomorú filmet néz és aki zokon veszi a visszautasítást a szeretett nőtől, vagy rosszul esik neki ha nem engedik be egy diszkóba a külseje miatt.

    A Daniel-t alakító Pedro Pineda ritka színészi képességeiről tesz tanúbizonyságot a filmben. A sokszor esetlen és erre rendesen rá is játszó Daniel sokszor mosolyt csalt az arcomra. A Laurát alakító színésznő Lola Duenas tényleg megérdemelte a legjobb színésznőnek járó díjat. Rengeteg érzelmet át tud adni a vásznon. A filmben feltűnik egy tánccsoport is, ahol a Danielhez hasonló fiatalokat hoz közelebb egymáshoz a mozgás és a zene. Csodás volt nézni, ahogy ilyen sok érzelemmel és örömmel mutatják meg tánctudásukat a fiúk és a lányok.

    Bárki akinek meséltem arról, hogy Down-szindrómás emberekről szól a film elfintorodott és megjegyezte "Biztos nem volt jó élmény ilyet nézni". Pedig jó élmény volt, mert amit eddig is tudtam újra bebizonyosodott. Ők is ugyanolyan embereket mint én, vagy éppen mások. Hétköznapi problémákkal, az élet által hozott cinikus humorral és sok érzelemmel, csak éppen nem átlagos adottságokkal.

    Miért lennének ők mások mint mi? Miért lennének ők átlagosak? Különlegesek és ezt a nem elborzadással kell kezelni, hanem emberi módon. Erre tökéletesen megtanít az Élek és szeretek című film!

    Az élményt köszönöm a Freeblog Szórakoztatási Ügyosztályának és a Cornerfilmnek!


  • Méregnaplók
    Maryrose Wood: Méregnaplók

    "Szép, tiszta idő van. A nap hívogató fénnyel ragyog. A fák szégyenlősen mutatják meg újonnan bontott leveleiket - olyan gyengék és zöldek. A fűzfa máris virágzik, teli van barkával. A rhododendron bimbók pattanásig duzzadtak, rózsaszín és lila fodrok bukkannak elő, ahol felfeslettek a bimkbók. A mezőn mindennap új virágok jelennek meg és kaleidoszkópszerűen színezik a füvet: harangvirág, ibolya és vajsárga nárcisz. Tavasz van, a világ felébredt téli álmából. Alig bírok a négy fal között maradni - ha tehetném, a szabad ég alatta aludnék - de Gyom továbbra sem éledt még fel, olyan ott a szenespince mélyén, mint egy mag a burokban. Muszáj őt is felébresztenem."



    A világ veszélyes dolgokkal van tele. A halál minden egyes pillanatban ott leselkedik mindenki körül. A veszélyes dolgok megtalálhatók mindenhol. A gyönyörűen színes rét és a sejtelmes erdő is rejthet olyan szemkápráztató virágokat és hívogatóan piros bogyókat, amik érintése halálos veszélyt hozhat ránk.

    Jól tudja ezt Jessamine (Jázmin) is, akinek apja Thomas Luxton, híres gyógyszerész a 18. századi Angliában. A lány és apja a világtól elzárva élnek a Hulne apátságban, Alnwick hercegi kastélya mellett. Az egykoron szerzetesek által lakott rezidencia mára kicsit megkopott, de ez cseppet sem zavarja Jessamine-t, aki élete fiatalkorát a falak között töltötte. Rejtélyes történetek hallott a szerzetesekről, akik a Kunyhó (Jázmin így hívja a Hulne apátságot) falai között gyógyítottak és leltek halált. A lány édesanyját korán elveszítette, így csak apjában bízhat a törékeny teremtés. Jessamine oda mehet, ahová akar a birtokon, ám egy dolog szigorúan tilos számára. Nem teheti be a lábát a Méregkertbe, ahol a világ legveszedelmesebb és egyben leghívogatóbb növényei nevelkednek. Egyetlen érintés, vagy egy rossz mozdulat és bárki holtan rogyhat össze a kertben. A halálos csapások mellett ezek a különleges növények gyógymódot is rejtenek, ha valaki jól használj fel őket.

    Egyik este különleges vendég vágtázik a birtokra Luxton-hoz. Tobias Prett egy elmegyógyintézet vezetője egy furcsa rongyba csavart csomagot hoz a lován. Ő Gyom, aki az elmegyógyintézet lakója volt, miután a szerzetes, aki nevelte meghalt. Pratt szerint a fiú tud egysmást a gyógynövényekről és különleges képessége révén meggyógyította az elmeháborodottakat. Gyom valószínűleg nem csak jó dolgokra képes Prett beszámolója alapján. Terjednek mendemondák arról, hogy a hirtelen gyógyulások után, többen zavarodtak meg miután ittak a falu kútjából. Jómódú és megbecsült asszonyok kerültek az őrület olyan fokára, hogy ruhátlanul rohangászva tépték a hajukat az utcán. Több falubeli öngyilkos lett, miközben leugrott háztetőjükről. Ám Mr. Luxton-t ezek a történetek nem zavarják. Őt az hajtja, hogy mindent megtudjon Gyom különleges képességéről. Arról, hogy mi mindent tudhat a gyógyításról és a méregkeverésről egy elhagyott árva fiú, akit egy részeges szerzetes nevelt fel.

    Gyom nehezen oldódik fel és nagyon bizalmatlan. Nem eszik és alig beszél, de Jessamine-t mágnesként vonzza a fiú smaragdzöld pillantása. Ez a zöldes tó, amibe ha belenéz a borzongás járja át. A fiatalok egy idő után barátságot kötnek és minden titkukat megosztják egymással. Titok márpedig akad bőven a regényben...

    Milyen mérges és halált hozó ritka növényeket rejteget Thomas Luxton a Méregkertben? Mi célból gyűjtötte össze a világ legkülönlegesebb halálhozóit egy kertbe? Mi Gyom különleges képessége? Tényleg annyira erős a két fiatal között lévő kötelék, hogy örök életükre megbízhatnak egymásban?

    *****

    ÉRTÉKELÉS: 5/5

    Maryrose Wood regénye egy titokzatos világba kalauzolja az olvasókat. Úgy tudja vezetni a történetet, hogy beszippant a 18. századi Anglia világa és rájössz, hogy a növények, amik körülötted élnek, többet takarnak egyszerű virágoknál vagy fáknál. Mesebeli történések és megannyi feszültség hatja át a Méregnaplók regényt. Én beleszerettem teljesen :)

    A jó hír pedig az, hogy a kötet első regénye hamarosan megjelenik a Lybrum kiadó gondozásában, én pedig nagyon fogom várni a további folytatásokat.

    A könyvet köszönöm a Lybrum kiadónak és Bridge-nek a közreműködést!