Becky Bloomwood-szindrómával a gazdasági válság ellen
Írta: Oroszi Agi 2010. február 27. szombat, 07:50
Minap olvastam egy cikket, amely szerint a nők fogják kihúzni a világot a gazdasági válságból. A munkaerőpiacon egyre nagyobb arányban jelenlévő nők önálló, elkölthető jövedelemmel rendelkeznek, és bizony élnek a lehetőséggel: vásárolnak.
Amióta a gazdasági válság határozza meg nagymértékben az életünket (költéseinket), azóta a vásárlási szokásaink és elvárásaink is jelentősen átalakultak. Jobban figyelünk az árakra, és a minőséget komolyan számon kérjük a pénzünkért. A nagy vásárlásrohamokat felváltották a taktikázások, így a lehető legjobb stratégiákat dolgozzuk ki, hogy a megszorítások ellenére megszerezzük magunknak mindazt, amire vágyunk. Legalábbis igyekszünk mindent megtenni ennek érdekében.
A Becky Bloomwood-célcsoport
Ide sorolhatók azok a nők, akik a 20–39 éves korosztályba tartoznak, saját jövedelemmel rendelkeznek, (gyermektelen) szinglik. Nagyvárosban (például Londonban) élnek, már elköltöztek a szülői házból, tehát lakásuk van, illetve bérlik azt. Ennek a csoportnak a tagjai tökéletesen eligazodnak a világmárkák között, naprakész információik vannak az aktuális divatról, és nem utolsó sorban szeretnek (rendben, ez csak enyhe kifejezés) és hajlandóak vásárolni.
A marketing szakemberek és a kereskedelem számára a fogyasztók közül a gyerekek és a Bloomwood-célcsoport a legnépszerűbbek. Talán nem is szorul magyarázatra miért. Elég bedobni az új, szuper, trendi, vásár és még sok ismert márka vagy tervező nevét, és máris felszínre tör az úgynevezett Becky Bloomwood-szindróma.
A Becky Bloomwood-szindróma
Az illető figyelmének fókuszában a legújabb trendek állnak, ami a divatot, lakberendezést, életstílust illeti. Ez azzal is jár, hogy igen kifinomult ízléssel rendelkezik, ami esetenként már sznobizmusba hajlik. Minden anyagi eszközt megragad, hogy kiteljesítse önmagát. Ez az önmegvalósítás a legújabb cuccok megvásárlásával, a divatházak, katalógusok alapos megismerésével történik.
A hitel-, vásárlói-, kedvezményes kártyák labirintusában sosem téved el. Pénzügyi tanácsadóival (azaz a hitelügyintézőkkel) szoros kapcsolatot alakít ki. Rendszeresen lépi túl a rendelkezésére álló pénz- és hitelkeretet. Jó érzéke van ahhoz, hogyan szabadítson fel minél nagyobb összeget a vásárlás számára. Bármennyi pénzt el tud költeni. A vásárlás neki ésszerű, hosszú távú befektetés. Úgy gondolja, minden egyes alkalmat meg kell ragadni, amikor leárazás, kiárusítás van; vétek ilyet elszalasztani.
Személyes élettere igen zsúfolt a sok összevásárolt holmi miatt. Szekrénye tömve a sosem használt, még árcédulás termékekkel. Vészhelyzet esetén hajlamos elferdíteni a tényeket (ez most eufemizmus), hogy vásárlásmániája ne menjen a kapcsolatai rovására (és viszont).
Becky Bloomwood
Pályája elején pénzügyi újságíróként dolgozik Londonban, megtakarítási és befektetési tanácsokat ad a hozzá fordulóknak. Később személyes pénzügyi tanácsadóként is kitűnik a pénzhez fűződő tehetsége, saját tévéműsora is nagy sikert arat.
Becky Bloomwood rengeteg küzdelem és hatalmasra felduzzasztott hitelállomány árán megtalálja álmai hivatását: személyes vásárlási tanácsadó New Yorkban. Átmenetileg rendezi anyagi ügyeit, ellenben vásárlási szenvedélye csöppet sem csökken. Napjainkban is sorra járja kedvenc üzleteit, remek (stílus)érzékkel választja ki a legértékesebb darabokat.
Biztosak lehetünk benne, hogy nagyszerű tanácsot kapunk tőle, ha a pénzünket szeretnénk befektetni, vagy éppen megtakarítanánk valamekkora összeget. Bátran fordulhatunk Becky Bloomwoodhoz öltözködéssel, lakberendezéssel kapcsolatos kérdéseinkkel is.
Egy tanácsot viszont tőlem fogadjanak meg: soha, de soha ne bízzák Becky Bloomwoodra a hitelkártyájukat!
Becky Bloomwood életéről és munkásságáról Sophie Kinsella könyvsorozatot is írt. Magyarul is megjelent kötetei: Egy boltkóros naplója (Ulpius-Ház Könyvkiadó – 2002, Kelly Kft. – 2009), Pánik a plázában (Kelly Kft. – 2008), A boltkóros férjhez megy (Kelly Kft. – 2009).
| < Előző |
|---|